28. tétel
GRUBER BÉLA (1936-1963) - Csendélet kenyérrel, 1961-62
Festmények
75x100 cm, olaj, vászon
Ho. hagyatéki bélyegző, 1963
Proveniencia: egykor Strakovitsné Gruber Ágota tulajdonában.
Kiállítva:
- Magyar Képzőművészeti Főiskola, 1964 (Kat. 9.), 1993
- Nagykanizsa, 1969 (Kat. 9.)
- Zalaegerszeg, 1969
- ELTE Eötvös Klub, 1972
- Eger, 1976 (Kat. 2.)
- Magyar Nemzeti Galéria, 1978 (Kat. 11.)
- Vác, 1981
- Pataky Galéria, 1986 (Kat. 11.)
- Műgyűjtők Galériája, 1989, 1995
- Vigadó Galéria, 1995
- Győr, 1996
- Tihany, 2001 (Kat. 13.)
- Aulich Art Galéria, 2002
- Szombathely, 2003
- Déri Múzeum, Debrecen, 2006
- Újpest Galéria, 2013 (Kat. 8.)
Reprodukálva:
- egri kiállítási katalógus, 1976
- F. Ludányi, Heves Megyei Népújság, 1976. okt. 31., 5.
- Bernáth Aurél emlékkönyv (Bernáth Aurél Társaság, Budapest, 1995), 105. old.
- Lóska, Műértő (2001. júl-aug.)
- Strakovitsné Gruber Ágota: Gruber Béla (1936-1963) Élete és művei (EFO Kiadó és Nyomda, Százhalombatta, 2007), 484. old., 903. kép
Csendélet kenyérrel, 1961-62
Munkássága
Gruber Béla ezernél több festményt, grafikát hagyott maga után. A Művészet 1984. augusztusi számában Gyulai Líviusz többek közt azt mondja Gruberről: „Ő a felvételikor már érett művész volt, szakmai szempontból semmi szüksége nem volt a főiskolára…” Ezzel egybevág azon visszaemlékezése is, miszerint első mestere és legszeretettebb tanára, Kmetty János többször kijelentette, hogy Gruber Béla tehetsége nagyobb annál, hogy a főiskola adhasson neki valamit. Bernáth Aurél is nem egy alkalommal megfogalmazta, hogy Gruber Bélát nem kellett tanítania. „…Neki soha nem volt gondja, hogy mit és hogyan fessen. Ha kellett, a jobb kezét is felszögezte volna a képre. Zseni volt…” „…munkássága olyan nemzeti kincs, amelynek védelme mindannyiunk közös érdeke. Ez az oeuvre európai rangú, a magyar művészetnek pedig kiemelkedő értéke.” A kortárs Mészáros Géza Száz év magány Pannóniában című tanulmányában így ír: „…A kör, amelyhez én az Epres kerti éveimben tartoztam, a 27 évesen halott festőzseni, Gruber Béla életművén, a Főiskolán és a Hárs-hegyen festett képein nőtt fel.”
Cézanne és Van Gogh fia
A tragikusan fiatalon elhunyt Gruber Bélát a 20. század második felének legnagyobb hatású művészettörténész professzora, Németh Lajos a fiatal nemzedék egyik kulcsfigurájaként ünnepelte: „Gruber a cézanne-i örökséget élesztette fel, de stílusának szerves összetevőjévé vált már a szimultán kontrasztok elve is, és a cézanne-i formanyelv műveiben Van Gogh nyers indulatával telítődött. Témakörét leszűkítette: a festőműterem, csendéletek, önarcképek, majd a kórház parkja, kivilágított épülete. (…) Festéktraktálása brutális, úgyszólván szobrászi hatást ébreszt. A szín Grubernél ezért nemcsak festői elem, a látvány hordozója, hanem az anyag tartozéka, egylényegű vele, nem csupán fényvisszaverődés, hanem gyúrható, mint az agyag.”
Csendélet kenyérrel, 1961-62
Az aukción szereplő festmény Gruber Béla egyik kiemelkedő alkotása. Gruber Béla nemcsak egy asztallapon állította egymás mellé a tárgyakat, hanem bonyolult kompozíciókat épített fel műtermében. „Festményeinek kompozíciója – írja Németh Lajos – zsúfolt, tenyérnyi szabad hely sincs a vásznon, mintha a »horror vacui« borzasztaná a festőt, de minden a helyén van, a festői és a konstruktív összetevő egyensúlyba került. A motívumok egymáshoz való viszonyát nem a zsáner vagy a látvány véletlenje, nem is pusztán asszociatív elrendezés vagy formális kompozíciós felépítés, hanem a plasztikai rend belső logikája határozza meg.”
Felhasznált Irodalom:
Jobbágyi Zsuzsanna - Strakovitsné Gruber Ágota: Gruber Béla 1936-1963 élete és művei
Kikiáltási ár: 950.000 Ft
