Lap tetejére

Aktuális aukció

75. Festmény- és műtárgyárverés

2024. május 11.

Szombat

15.00 óra

A mellékelt katalógusra kattintva is megtekintheti
az árverésre szánt tárgyakat.
Festmény- és műtárgyárverés
Soron következő aukció tételeinek listája:
232 tétel
Tételek /oldal:
Kategóriák:
DEMJÉN ATTILA  (1926-1973) - Velencei este, 1963
141. tétel
DEMJÉN ATTILA (1926-1973) - Velencei este, 1963
Festmények
70x90 cm, olaj, vászon
jel. j. l. 963 Demjén A Velence
Kikiáltási ár: 190.000 Ft
VÉN EMIL  (1902-1984) - Amma Capri, 1973
142. tétel
VÉN EMIL (1902-1984) - Amma Capri, 1973
Festmények
70x80 cm, olaj, farost
jel. ho. Vén Emil 1973 Amma Capri
Kikiáltási ár: 260.000 Ft
VÉN EMIL  (1902-1984) - Vízparti táj
143. tétel
VÉN EMIL (1902-1984) - Vízparti táj
Festmények
65x80 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Vén
Kikiáltási ár: 130.000 Ft
PÓLYA TIBOR  (1886-1937) - Körmenet
144. tétel
PÓLYA TIBOR (1886-1937) - Körmenet
Festmények
50x60 cm, olajtempera, falemez
jel. j. l. Pólya Tibor
Kikiáltási ár: 340.000 Ft
PERLROTT CSABA VILMOS  (1880-1955) - Párizsi önarckép, 1937
145. tétel
PERLROTT CSABA VILMOS (1880-1955) - Párizsi önarckép, 1937
Festmények
54x46 cm, olaj, vászon
jel. b. l. Perlrott Csaba Paris 937

Ho. MNG bírálat, 387/980

Aukcionálva: BÁV 53. au. 497. t. (2008. nov.)

Kiállítva: „Gráber Margit és Perlrott-Csaba Vilmos”, Haas Galéria, Budapest, 2007.

Reprodukálva: a kiállítás katalógusában (Zsidó Nyári Fesztivál, Budapest, 2007), címlapon és 34. kép.

Művészete:

Perlrott Csaba Vilmos a 20. századi magyar festészeti formanyelv megújítóinak egyike. Élete egy részét – az elmúlt század művészetének fejlődése szempontjából legizgalmasabb első évtizedeket - Európa jelentős művészeti központjaiban töltötte. Egyszerre szemtanúja, felvevője és átadója a kortárs francia és német művészetnek. Európai tanultságú festő, aki igen sokat utazott, s állított ki. Személyén és művészetén keresztül pontosan követhető, hogy abban a korban mi volt a felfedezésre váró, az új. Neve az 1900-as évek elejétől kezdve minden jelentős hazai kezdeményezés mellett feltűnik, korának művészeti tárgyú irodalma és kritikája is beszél róla, de csak röviden. A MIÉNK és a KÚT kivételével egyetlen hivatalos csoportosulás elkötelezett tagja sem volt, ezért ilyen keretek közt sem szólhattak róla bővebben. A francia, spanyol és német művészet bizonyos eredményei hatottak rá. Ezeket igyekezett felhasználni saját, magyar művészetében, beépítve az akkori hazai festészetbe a korszerű eredményeket. Nélküle hézagos lenne a fauve-ok világának, a kubizmusnak, a Greco művészetéből is táplálkozó német expresszionizmusnak és miszticizmusnak honi képe. Kapcsolódásai, nyitottsága, újszerűsége ellenére is mostohán kezelt művész, pedig például a műkereskedelem az utóbbi években fokozottan érdeklődik iránta.

Párizs

A francia szellem egyik kőbe öntött megnyilatkozása a Notre-Dame. Perlrott Csaba Vilmos festészetében részben önálló témaként, részben kompozíciós elemként tűnik föl leggyakrabban. A festő már nagybányai neós korában, a 20. század első éveiben szoros kapcsolatba kerül Párizzsal, s annak forrongó művészete sorsdöntő fordulatot hoz pályáján: "H. Matisse volt az, aki döntő hatással volt fejlődésemre... hatod magammal megnyitottuk az első Matisse iskolát" - értesülünk tőle. A Fauve-ok színgazdag festészete mellett, az 1905-től datálható korai párizsi látogatások másik nagy felfedezése és tanulsága Cézanne festészetének megismerése volt. Annak idején az aix-i mester képeinek értelmezése az egész korszak szemléletét meghatározta, így Perlrott Csaba Vilmos alkotásainak kubisztikus hangütése is elsősorban ebből táplálkozik. Bár felszívta magába a nyugati művészeti áramlatok üdítő levegőjét, mégis: "...mindig hazajöttem, mert ez adott erőt és ihletet a további munkához" -nyilatkozta. A művész a II. világháború kitöréséig csaknem húsz alkalommal járt a "festészet fővárosában".

Párizsi önarckép, 1937

Az aukción Párizsi önarckép című festménye szerepel, amit 1937-ben festett. A húszas évektől a második világháború kitöréséig Perlrott kétlaki életet élt, nyaranta Nagybányán, telente pedig Párizsban élt és alkotott. A francia fővárosban minden alkalommal a Hotel Notre-Dame-ban bérelt egy kis szobát, melynek ablaka éppen a székesegyházra nézett. Ezen a festményen az ablakban jelenik meg a Notre-Dame nyugati homlokzatának részlete. Az ablak mellett, Perlrott háta mögött egy másik, keretbe fogott részlet: egy drapériát tartó női hátakt látható. Ezt a témát a harmincas években több ízben is megfestette. Az egyik legismertebb változata a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van.

Felhasznált Irodalom:
- Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2005)
Kikiáltási ár: 3.600.000 Ft
EGRY JÓZSEF  (1883-1951) - Merengő, 1930-as évek második fele
146. tétel
EGRY JÓZSEF (1883-1951) - Merengő, 1930-as évek második fele
Festmények
61x43 cm, olajpasztell, papír
jel. j. l. Egry József Fonyód

Aukcionálva: Kieselbach Galéria 33. au. 190. t. (2006. dec.)

“Aki belép a természetbe, az elveszti testi valóját”. (Egry József)

A balatoni fénycsodát szemlélő emberi alak. Ez Egry József életművének az örök tárgya, témája és lényege. Kassák Lajos, aki a huszadik század közepi magyar avantgárd generátoraként korszakosat alkotott, 1942-ben interjú-kötetet adott ki, melyben Egryvel folytatott beszélgetését is rögzítette. A művész itt árulta el, hogyan és miképp avatott belőle igazi művészt a Balaton, ez a kimeríthetetlen gazdagságú, minden pillanatban új és új látványgyönyörrel kecsegtető víztömeg és a fölé boruló levegőég együttese. "Életem legnagyobb élménye volt az az éjszaka, mikor a halászokkal először kimentem a vízre. Semmi mást nem láttam, csak a gyönyörű csillagos eget és a tükröződő vizet, a ladik könnyen ringott velünk s valami remegő pára összekötötte körülöttem az eget és a vizet s ekkor úgy éreztem, hogy valahol a végtelenség közepében vagyok s ennek az éjszakának az átélése újra kezembe adta az ecsetet. Nem érdekeltek többé az impresszionisztikus természetmegfigyelések, nem akartam 'kivágásokat' csinálni. Szinte tárgytalan volt az inspiráció, ami hevített, képeimből kimaradtak a záró vonalak, a színeim lebegőkké lettek s arra törekedtem, hogy a mindenséghez való viszonyomat fejezzem ki általuk."

Egry hosszú éveket töltött a Balaton napszakonként, de olykor pillanatonként is változó, különleges és egyedi világának megfigyelésével. Minden időben kint volt és figyelt, télen és nyáron, a legdermesztőbb fagyban és a legnagyobb hőségben is fürkészve, hogy megragadja azt a motívumot, a víz és a levegő együttesének ritka rezdülését, mely következő festményének vagy grafikájának a kiindulásául szolgálhatott. "A Balaton azoknak a festőknek, akik nem a belső értékével foglalkoznak, csak a külső tetszetős banalitását adja. A Balaton szórja, pazarolja a tetszetős romantikáját. Az igazi értékét azonban még azoknak is ritkán mutatja meg, akiket ez az oldala is érdekel." – írta egyik levelében, rámutatva, hogy a természet alapos tanulmányozása nélkül nem lehetséges valódi mű-alkotás.

"Utoljára Tomaj és Badacsony között találkoztam vele a Balaton-partján. Nem volt nála semmiféle festőszerszám, még egy vázlatfüzet sem. Csak állt ott szinte megdermedten, tágra nyílt szemmel, révületben, mint aki magába akarja fogadni ezt az egész tengernyi vizet. Abban a pillanatban két felhő között bukott ki, nem maga a nap, csak egy sugárkévéje. A víznek és az egész valóságnak olyan fantasztikus szikrázásával, mintha Egry valamelyik tóparti képét idézné. Mivel annyira elmerült ebben a látványban, hogy közeledésemet nem vette észre, pár lépésnyire tőle megálltam, és nem szóltam hozzá. Magam is némán és meghatottan álltam. Meghatott szemlélője voltam ennek a valószínűtlen színjátéknak." – írta a művésszel való utolsó találkozásáról Bálint Lajos a kiváló színházi és képzőművészeti kritikus, 1973-as Ecset és véső című kötetében. Akik valaha akár csak pár napot is eltöltöttek a Balatonnál, azoknak közös és meghatározó élménye a „magyar tenger” különleges atmoszférája, fényviszonyainak minden év- és napszakban állandó változással gyönyörködtető, varázsos hangulata. Egry József 1916-ban ismerkedett meg ezzel a csodával, hogy ettől kezdve a Balaton élete végéig a bűvkörében tartsa.

A most aukcióra kerülő remekművén, Egry a fonyódi oldalról a túlparton csúcsosodó Gulács hegyét szemelte ki nyugvópontnak. A Keresztury Dezső által a magyar Fudzsinak nevezett, csaknem négyszáz méterre magasodó hegy jellegzetes formája, nem hagy kételyt a látvány pontos meghatározásánál. Egry 1930-as itáliai körútja során számos gyönyörűséggel találkozott, de naplójegyzeteiben mégis így vallott ezzel a kapcsolatban: "Valahogy a Balatonnal úgy vagyok, mint az a balatongyenesi polgár, aki a múlt háborúban Szicíliában volt hadifogoly. Mikor a Balatonparton beszélgettem vele, mondtam neki: na, ugye szép volt az a tenger ott? Hát bizony szép lett volna, csak ne járt volna mindég a Balaton a fejembe. Egyszóval akármerre jártam, öntudatlanul is az itthoni világunkhoz mértem, vonzódtam..."

Rum Attila
Kikiáltási ár: 4.800.000 Ft
LIGETI ANTAL  (1823-1890) - Velencei-tó Gárdonytól, 1884
147. tétel
LIGETI ANTAL (1823-1890) - Velencei-tó Gárdonytól, 1884
Festmények
70x123 cm, olaj, vászon
jel. b. l. Ligeti A. 1884.

Ho. kiállítási címke.

Feltehetőleg kiállítva:
Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1884. évi őszi kiállítása (Műcsarnok, Budapest, 1884. nov. 9 – dec. 15.)

Művészete:

Ligeti az úgynevezett Markó-követők legjelesebb mestere. Hazai tájképei is a közvetlen tájképábrázolás élményéről tesznek bizonyságot. Része volt a Magyar Képzőművészeti Társulat megalakításában. Mint a Magyar Nemzeti Múzeum képtárőre egyike volt azoknak, akik a fiatal Munkácsyt pályája kezdetén támogatták. A Nemzeti Galéria számos képét őrzi. Hátrahagyott műveiből a Műcsarnok 1890-ben nagyszabású kiállítást rendezett. Orientális és magyar témájú, romantikus hangulatú, de a közvetlen tájélményen alapuló, finom naturalizmushoz közelítő tájképei révén közkedvelt festő lett. Ligeti festményein a választott tájrészlet hű visszaadására törekszik, ugyanakkor át is költi a látványt saját hangulatának megfelelően.

Ligeti a romantikus tájképfestészetében jelentőset alkotó művészek közé tartozott. Ide sorolhatjuk még Molnár Józsefet, Kelety Gusztávot, Telepy Károlyt. Mindnyájan az idősebb generáció tagjai, és mindannyiuk munkásságára jellemző a tételes akadémiai stúdiumok érvényesítése, még a tájképfestészet elméletileg nagyobb szabadságot engedélyező műfaján belül is. Tájképeik úgyszólván kivétel nélkül egyazon kompozíciós és erre épített hangulatszabvány szerint alakulnak: az általában sötét, árnyékos előtérből, a megvilágított és leginkább mozgalmas, igen gondosan festett centrális térből és sejtelmes ködbe vesző háttérből. A rajzi biztonság, a gondos kidolgozás és a színek hangulati értékeinek tökéletes ismerete jellemző e romantizáló tájakra.
Ligeti témái életútjához kapcsolódnak. Képein egyaránt megjelennek Itália, a Kelet, és Magyarország tájai. A hazai tájakról készült festményein többnyire alföldi és délvidéki témák, illetve Erdély és a Felvidék természeti szépségei, romvárai jelennek meg. Ligeti műveiből megállapítható, hogy a várak és hegyvidékek mellett szívesen festett mocsaras tájakat, folyópartokat, pusztai tanyákat.

Tájképfestészet

A XIX. század romantikus festészetének egyik kedvelt témája a tájképfestészet. Izgatja a művészeket az egzotikus Kelet, a végletes érzelmek és témák, a végtelen igézete, a romok festőisége, minden, ami ódon vagy a természetesség érzetét kelti. A romantikus életérzés egyik legjellemzőbb érzése az elvágyódás. Elvágyódás a múltba, a távoli jövőbe vagy menekülés az egzotikumba. A tájkép emberi érzelmeket fejez ki. A magyar romantikus festészet összefonódik a historizmussal és az akadémizmussal.

Velencei-tó Gárdonytól, 1884

Az aukción szereplő festmény Ligeti tájképeinek szép és kiemelkedő darabja, amit 1884-ben festett. Ligeti Antal magyarországi tájképei a magyar tájnak olyan sajátos idilli-romantikus képét fogalmazzák meg, amelyben a természet végtelen nagysága és történelem tanúinak, váraknak, épületeknek, ember által alkotott műveknek az idő által megtépázott törékeny esendősége áll szemben egymással. A magyar festészetben pontosan ez az az időszak, amikor a tájképfestészet megpróbál megszabadulni a történelem és a mitológia kellékeitől, s megteremteni a táj önmagában is helytálló és hiteles képét. Bejárta a Bakonytól a Felvidéket, a Tisza felső folyását, eljutott Erdélybe is.

Felhasznált Irodalom:
- Magyar életrajzi lexikon II. Budapest: Akadémiai. 1969.
Kikiáltási ár: 5.500.000 Ft
MUSTÁRTARTÓ KANÁLLAL
148. tétel
MUSTÁRTARTÓ KANÁLLAL
Ezüstök
Csiszolt üveg ezüst zsanéros nyitódású tetővel és kanállal.
Bécsi Dianás jelzéssel, M. G. (Gedlicka&Söhne) mesterjeggyel (1872-1922).
Magasság: 13 cm
Kikiáltási ár: 18.000 Ft
FOGVÁJÓTARTÓ
149. tétel
FOGVÁJÓTARTÓ
Ezüstök
Csiszolt üveg ezüst peremmel és levehető tetővel.
Pesti Dianás jelzéssel, kopott mesterjeggyel (1867-1937).
Méret: 6,5x13x5,5 cm
Kikiáltási ár: 22.000 Ft
FŰSZERTARTÓ
150. tétel
FŰSZERTARTÓ
Ezüstök
Ezüst, 110 g, ovális talpon álló kecses füles forma vésett növényi mintás díszítéssel, aranyozott fűszertartó résszel.
Belga, 800-as finomsági jellel, kopott mesterjeggyel (1831-1868).
Méret: 9x16 cm
Kikiáltási ár: 18.000 Ft
ART DECO GYERTYATARTÓ
151. tétel
ART DECO GYERTYATARTÓ
Ezüstök
Ezüst, 295 g, nyolcszögletes talpú kétkaros szár.
Pesti Dianás jelzéssel, K. A. mesterjeggyel (1867-1937).
Méret: 15x25 cm
Kikiáltási ár: 55.000 Ft
ART DECO TÁLCA
152. tétel
ART DECO TÁLCA
Ezüstök
Ezüst, 368 g, nyújtott ovális forma kétoldalán domború bordázott díszítéssel.
Pesti Dianás jelzéssel, kopott mesterjeggyel (1867-1937).
Méret: 36x17 cm
Kikiáltási ár: 65.000 Ft
CUKORDOBOZ
153. tétel
CUKORDOBOZ
Ezüstök
Ezüst, belül aranyozva, 409 g, négy gömblábon álló szögletes forma zsanéros nyitódású tetővel, gerezdes díszítéssel.
Bécsi Dianás jelzéssel, H. S. (Hermann Südfeld) mesterjeggyel (1872-1922).
Méret: 9,5x12,5x10,5 cm
Kikiáltási ár: 95.000 Ft
MENYASSZONYI POHÁR
154. tétel
MENYASSZONYI POHÁR
Ezüstök
Ezüst, 206 g, női figura kezében és szoknyájában pohárrésszel, domború növényi mintás díszítéssel.
Magyar forgalmazói jellel.
Magasság: 16 cm
Kikiáltási ár: 44.000 Ft
FÜLES TÁLCA
155. tétel
FÜLES TÁLCA
Ezüstök
Ezüst, 1855 g, nyújtott nyolcszögletes forma füllel, öntött bordűrös peremmel.
Bécsi Dianás jelzéssel, F. S. mesterjeggyel (1872-1922).
Méret: 60x42 cm
Kikiáltási ár: 380.000 Ft
ART DECO SZALVÉTATARTÓ
156. tétel
ART DECO SZALVÉTATARTÓ
Ezüstök
Ezüst, 136 g, négy lábon álló félköríves forma.
Pesti Dianás jelzéssel, kopott mesterjeggyel (1937-1966).
Méret: 13x14 cm
Kikiáltási ár: 24.000 Ft
SZECESSZIÓS KÍNÁLÓ
157. tétel
SZECESSZIÓS KÍNÁLÓ
Ezüstök
Ezüst, 353 g, három lábon álló kerek áttört forma szecessziós virágmintás díszítéssel.
Bécsi Dianás jelzéssel, M. G. (Gedlicka&Söhne) mesterjeggyel (1872-1922).
Átmérő: 28 cm
Kikiáltási ár: 75.000 Ft
CUKORDOBOZ
158. tétel
CUKORDOBOZ
Ezüstök
Ezüst, 221 g, négy barokk lábon álló ovális forma zsanéros nyitódású tetővel, üres monogrampajzsos és virágmintás díszítéssel.
Német 800-as finomsági és behozatali jellel, A. P. (Alfred Pollack) mesterjeggyel.
1900-as évek eleje.
Méret: 14x12x10 cm
Kikiáltási ár: 55.000 Ft
KÍNÁLÓ
159. tétel
KÍNÁLÓ
Ezüstök
Ezüst, 283 g, három gömblábon álló kerek áttört forma domború díszítéssel, eredeti csiszolt üvegbetéttel.
Bécsi Dianás jelzéssel, W&C (Würbel&Czokally) mesterjeggyel (1872-1922).
Méret: 9x24 cm
Kikiáltási ár: 85.000 Ft
FŰSZERTARTÓ KANÁLLAL
160. tétel
FŰSZERTARTÓ KANÁLLAL
Ezüstök
Ezüst, 136 g, nyolc lábon álló osztott forma középen fogórésszel, eredeti üvegbetétekkel, ezüst kanállal.
Francia Minerva-fő jelzéssel, 950-es finomsági jellel, Laman&Fils mesterjeggyel.
1900-as évek eleje.
Méret: 14x15x5,5 cm
Kikiáltási ár: 22.000 Ft
232 tétel
Tételek /oldal:
Kategóriák:
© 2015 - 2024 Villás Galéria Villás Galéria - Minden jog fenntartva Adatvédelmi tájékoztató
WebDeb
x x x